Hűvös és forró médiumok, meleg és kihűlt testek. Beszélgetés a kortárs képző- és médiaművészet által tematizált test- és tértapasztalatról. – Ettől bonyolultabb címet nem sikerült kitalálni… A 2011-es szigligeti JAK-tábor minden napjára jutott egy társművészeti meditáció, a képzőművészeti témájú kerekasztal-beszélgetésére meglehetősen eltérő szemléletű alkotókat hívtam meg, akik mégiscsak mind a test- és/vagy a tértapasztalat problematikájára reflektálnak valamiképp. Kevés volt az idő, sok a kiváló elme: Szegedy-Maszák Zoltán médiaművész, Fehér László és Verebics Katalin festőművészek adták egymásnak a mikrofont.
Este még Szegedy-Maszákkal volt lehetőségünk beszélgetni kicsit, az épp aktor aktuális kutatási témámhoz Magyarországon szinte csak ő konyít igazán. Elolvasta Studiás írásom, meg a Balkonos interjúmat, tetszett neki a hipotézisem, külső témavezetne is akár, csak végre vennem kéne a fáradtságot, hogy dolgozzak a diplomamunkán. Azóta sem írtam semmit, pedig szorít a terv és a naptár. Másnap reggel a Népszabadság hátlapján Fehér László és a Verebics Kati mellett az én mérges – valójában inkább álmosan koncentrálni próbáló – fejem virított. Balogh Endre elémrakta, Bedecs László meg azt mondta, biztos büszkék otthon, és már nem tudom, elmondtam-e neki, hogy igazából senkit sem érdekel. Otthon. Vagy hogy én nem is tudom, mi az.
Kerekasztal-beszélgetés a szigligeti JAK-táborban, az Esterházy-kastélyban (fotó: Bach Máté)